Scanomed - Nukleráis medicina központok

A tüdő daganatos elváltozásai

A tüdőrák a rosszindulatú daganatos megbetegedések csoportjába tartozik. A tüdő szövetéből kiinduló, korlátlan osztódási képességgel bíró, kóros sejtszaporulat. Amennyiben nem kezelik, a rákos sejtek átterjedhetnek a közeli szövetekre, majd a test többi részére. Ezt a folyamatot metasztázisnak hívják. A leggyakoribb rákos megbetegedés, mely 1,35 millió új esetet jelent évente, és 1.18 millió ember halálát okozza világszerte! A legismertebb tünetei a köhögés (vérköhögés), a nehéz lélegzés és fogyás.

Megkülönböztetünk kissejtes és nem-kissejtes formákat. Az elkülönítés fontos, mivel ez határozza meg a később alkalmazandó terápiát. A nem-kissejtes (NSCLC) elváltozás műtéttel kezelhető, viszont kevésbé reagál a kemo- és sugárterápiára. A kissejtes (SCLC) változatról mindezek ellenkezője mondható el: gyakran nem operálható, viszont a kemoterápiára, illetve sugárterápiára érzékenyebb.

A tüdőrákot okozó tényezők között az első helyet a dohányfüst foglalja el. A nem dohányzók mindössze 15%-át teszik ki a tüdőrákos betegeknek, esetükben genetikai illetve egyéb környezeti tényezők, mint például radon gáz, azbeszttel való érintkezés, levegőszennyezés és a passzív dohányzás játszanak döntő szerepet.

 

Kerekárnyék a tüdőben (Soliter pulmonalis nodulus (SPN)

Az FDG PET-CT-nek a tüdőben talált kerek árnyékok diagnosztikájában alapvető fontossága van. Hasznos annak eldöntésére, hogy az (1 cm feletti) kerek árnyék jó- vagy rosszindulatú-e, különösen, ha az ismert eltérés szövettani mintavétele sikertelen, ellentmondásos vagy ellenjavallt. A látott PET-CT kép alapján ugyanis nagy pontossággal tudunk különbséget tenni jó vagy rosszindulatú góc között, de az elváltozás eredetéről (elsődleges vagy áttétes voltáról) csak klinikai adatok, szövettani és egyéb vizsgálatok egybevetését követően tudunk nyilatkozni. Gyulladásos elváltozásoknál (pl.: tbc-ben) álpozitív eredményt kaphatunk. A távoli áttétek (mellékvese, máj, csont) igazolásával, ill. kizárásával hozzájárulhatunk az onkológiai stádium meghatározáshoz.

 

Nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC)

A tüdőrákok közül a nem kissejtes tüdőrákok (NSCLC) esetén van az FDG PET-CT-nek jól meghatározott helye a diagnosztikában. A PET-CT legfontosabb indikációja tüdőrákban a betegség szövettani igazolását követően elvégzett stádium megállapításban van. Ezen belül is a mellkasi nyirokcsomó- és az esetleges fel nem ismert távoli áttétek kimutatása a cél. A tüdőtumorok egyes ritka szövettani típusaiban a PET-CT-vizsgálatok hamisan negatívak is lehetnek.
A PET-CT hasznos a tüdődaganatos betegek követésére is, a kiújuló/maradék élő tumor megkülönböztetésére. A terápia követés céljából elvégzett PET-CT vizsgálatoknál figyelembe kell venni, hogy a rosszindulatú tumorok FDG-halmozása a kemo- és sugárterápiák hatására egyaránt jelentősen csökken, amennyiben az alkalmazott kezelés hatásos. Ennek megfelelően, ha a vizsgálat célja a terápia befejezésekor a maradék élő tumorszövet kimutatása, - nemzetközi tapasztalatok alapján - kemoterápiát követően legalább 3 hetet, sugárterápia után legalább 3 hónapot célszerű várni a kontroll PET-CT-vel. Sugárterápia esetén a hosszabb várakozási idő a besugárzott területben kialakuló késői, illetve elhúzódó gyulladásos reakciók megjelenése miatt szükséges.

 

A PET-CT vizsgálat alkalmas a kezelés hatásosságának korai lemérésében, a tumorok FDG-halmozásának terápia hatására bekövetkező csökkenése révén. A módszert megbízhatónak tartják a kezelésre jól reagáló, ill. nem reagáló betegek elkülönítésére.

 

DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK:

FDG PET-CT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés