Scanomed - Nukleráis medicina központok

Szeptember 21. - Az Alzheimer Világnapja

 

Az Alzheimer Világnap évenkénti megrendezését 1994-ben indította útjára a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, és napjainkra már több mint 80 ország csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

Minden év szeptember 21-én, Ausztráliától Zimbabwéig emberek tömegei vesznek részt olyan eseményeken, amelyek segítségével felhívhatják a figyelmet az Alzheimer Világnapra, és kifejezhetik szolidaritásukat a globális ügy mellett. A globális kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a demenciával élők drasztikusan növekvő számára, és a betegség globális stigmatizációjára.

Mit kell tudni a betegségről?

A kórt az 1864-ben született bajor orvos és pszichiáter, Alois Alzheimer írta le először a múlt század elején, így róla nevezték el. Az Alzheimer-kór az időskor betegsége.

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer betegsége, amelynek következményeként először a személyiség, majd a test is elpusztul. Az agyban olyan kóros fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek a feltételezések szerint felfalják az agysejteket. Egy másik elmélet szerint mindezt egy ingerületátvivő anyag (acetilkolin) hiánya okozza. A betegség kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.

Az Alzheimer-kór terjedése és a demográfiai változások közti összefüggés

Az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák képezik a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívását és legjelentősebb egészségi és társadalmi krízisét. A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora. Néhány éves kutatási adatok alapján csaknem 900 millió 60 év feletti ember él a Földön (ADI, 2015). 2050-re a világ népességéből 2 milliárd ember lesz 60 év feletti (WHO, 2012), illetve 1,5 milliárd lesz 65 év feletti (ENSZ, 2011). Az előrejelzések szerint 2015-2050 között a magas jövedelemű országokban élő idősek száma 56 százalékkal fog növekedni, a közepesen magas jövedelmű országokban 138 százalékkal. A közepesen alacsony jövedelmű országok esetében ez az arány 185, míg az alacsony jövedelmű országokban 239 százalékkal emelkedik. A várható élettartam növekedés hozzájárul a számok gyors emelkedéséhez, és kapcsolatba hozható olyan gyakrabban előforduló betegségekkel, mint például a demencia.

Az ADI 2017-es becslései szerint 50 millió ember él demenciával. Ez a szám 20 évente csaknem megduplázódik, 2050-re eléri a 131,5 milliót, ha a hatékony kockázatcsökkentési stratégiákat és az orvostudomány új módszereit nem alkalmazzák világszerte. A demenciával élő emberek 58 százaléka a Világbank besorolása szerinti közepes vagy alacsony jövedelmű országokban él. 2050- re ötször annyi ember fog demenciával élni ezekben az országokban, mint jelenleg. Ez az arány a magas jövedelmű országokban kétszer annyi lesz.

A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a demencia esetek 50-60 százalékát okozza. Az 50 millió beteg 75 százalékát hivatalosan nem diagnosztizálták, 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást.

Mi az Alzheimer Világnap célja hazánkban?

  • Össztársadalmi szinten eljuttatni azt az üzenetet, hogy nagyon fontos a demencia korai felismerése és a korai diagnózis.
  • Tudatosítani a lakosság széles körében, hogy egészséges életmód követésével nagyobb eséllyel előzhető meg az idősebb korban kialakuló demencia.
  • Felhívni a kormányzat és az ellátórendszerek résztvevőinek figyelmét a betegek számának drasztikus emelkedésére, és a családokat súlyosan terhelő problémákra.
  • Elérni, hogy a döntéshozók, a szakma és a civilek között mielőbb elkezdődjön a közös gondolkodás és párbeszéd a Nemzeti Demencia Stratégiáról, az Alzheimer-betegek egészségügyi és szociális ellátási problémáinak hosszú távú megoldása érdekében.

Hogyan előzhető meg a betegség?

Az elmúlt években folytatott több tanulmány eredményeinek összevetése alapján a sport 37 százalékkal csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A sport szellemi frissességre gyakorolt pozitív hatása életkortól független. A rendszeres sport hatására rövid időn belül javul az információfeldolgozás, az emlékezés és az összpontosítás képessége. A Bupa Nemzetközi igazgatója, Graham Stokes professzor szerint az életkor és a génállomány a betegség rizikófaktorai, de a nemdohányzás, az egészségesebb étkezés, a sport, a jó oktatás, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása is közrejátszik a demencia kialakulási esélyeinek minimalizálásában. Ezek a jó gyakorlatok lassíthatják a betegség előrehaladását azok esetében is, akik már demenciával élnek vagy akiknek tünetei vannak. Az egészséges életmód nagyobb hangsúlyt kap a magas-jövedelmű országokban, mint az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban.

Hogyan kezelhető a betegség?

Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot. Erre egyre több módszert dolgoznak ki kutatók, ezek között agyi szkennelésnél alkalmazható biomarkerek, valamint gerincvelői folyadék- és vértesztek vannak. Az Alzheimer Szövetség idei éves találkozóján új diagnosztikai irányelveket fogalmazott meg. E szerint a legkorábbi stádiumában diagnosztizálnák a betegséget: akkor, amikor az amiloidfehérjékből álló plakkok még csak kialakulóban vannak az egyébként egészséges emberek agyában. Újabb kutatások szerint egy bizonyos fehérje felszaporodása a vérben körülbelül egy évtizeddel megelőzi az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások megjelenését, ennek a korai diagnózisnál lehet nagy jelentősége.

Ha időben észreveszik, gyógyszeres kezeléssel több évet is nyerhetnek a betegek: de kevesen észlelik a korai időszakban, a feledékenységet ugyanis gyakran az öregedés természetes velejárójának tartják. Az Alzheimer-kór középsúlyos stádiumában a beteg már viselkedés- és magatartászavarokkal küzd, agresszív, furcsa gondolatai vannak, rendszeresen eltéved.

Bár a kutatások folyamatosak, az Alzheimer-kór kialakulásának oka továbbra is ismeretlen és a gyógyítása sem megoldott. Az emlékezet elvesztésével kezdődő betegség a 65 évnél idősebbek egy százalékát érinti, 85 év felett ugyanakkor már csaknem minden második ember Alzheimer-kóros.

Becslések szerint évente 10 millióan betegszenek meg, ami 3 másodpercenként jelent egy új esetet. Az Európai Unióban jelenleg 10,5 millióra tehető a demenciával élők száma, 2050-re eléri a 18.7 milliót. Magyarországon 250 ezerre tehető a betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké – vagyis szülőké, nagyszülőké, testvéreké, unokáké és közvetlen hozzátartozóké a többszöröse –, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség. A Magyar Telekom a betegség megrázó pillanatait bemutató kisfilmmel a nézőket arra invitálja, hogy támogassák a demencia elleni küzdelmet. Az apa és fia bensőséges, a betegség miatt mégis lassan kiüresedő és fájdalmas kapcsolatát feldolgozó történet főszereplői Keresztes Tamás és Horváth Károly, a videót pedig az alábbi linken tekinthetik meg:

 

A demencia nem válogat és nincsenek társadalmi, gazdasági, földrajzi, etnikai határai, így bárki áldozatává válhat, társadalmi körülményektől, szociális és kulturális háttértől függetlenül mindenkit érinthet, így egyre többünk családtagjait és barátait is. Életbevágóan fontos a korai felismerés, a korai gondozás, az életminőség megőrzése, melyre a világnap fel szeretné hívni tehát a figyelmet. Szellemi frissességünk és mentális egészségünk megőrzéséért mozgással, diétával és tanulással sokat tehetünk. Az Alzheimer-kór igénybe veszi mind a beteget, mind a családot. Nagy türelem kell a tágabban vett közösség részéről is. Kiemelkedően fontos a rendellenesség széles körben való megismertetése. Legvégső cél egy megfelelően befogadó társadalom létrehozása, hisz a korban szenvedőket segíteni kell, mert olykor nagy szüksége lehet rá.

 
diagnosztikaBetegségekvizsgálatkérés